A Bodrogközt nem véletlenül nevezik ,, Kincses Bodrogköznek”, hiszen aki ezen a vidéken él vagy csak ide látogat, olyan értékeket fedezhet föl, ami egy életre meg változtathatja életszemléletét s mindennapjait, mert bőven kijut itt épített, természeti és szellemi örökségből egyaránt. Elmondható ez szinte minden településre ezen a vidéken.
Még is van egy település a Bodrogközben, ahonnan kimagaslóan sok kiváló ember indulhatott el élete derekán, hogy munkásságával, tetteivel vagy példájával az itt maradt emberek példaképe, büszkesége legyen. Ez a település nem más, mint PÁCIN. Híressé lett szülötteikre nagyon büszkék a Páciniak.
Elsőként Hajtó Gyulát említeném meg, aki 1869-ben született Pácinban, és aki évtizedeken keresztül Ungvár egyetlen virágkertésze volt. Művészi csokrainak híre eljutott a számos európai városba, virágokat és a kellékeket Bécsből, Pozsonyból és Budapestről szállították neki selyempapírral bélelt, elegáns dobozokban. Hajtó Gyula 1941.október 1-én Gödöllőn legfelsőbb jóváhagyással, a kiválóan hazafias és áldozatos magatartásának elismeréséül megkapta a Nemzetvédelmi Keresztet. Szép kort élt meg. 89 évesen 1958 tavaszán távozott el csendesen az élők sorából.
Pácini születésű volt többek között Gál Ferenc professzor, aki 1933- ban született. 1958- ban szentelték pappá a Váci Egyházmegye szolgálatára. A Hittudományi Akadémia dogmatikai tanszékét 1959 és 1985 között vezető, később a PPKE rektori tisztét viselő Gál Ferenc nemzetközi tudományos tevékenysége mellett a magyar dogmatikai szaknyelv megújítója volt, s részt vett a II. Vatikáni Zsinat utáni új szellemű újszövetségi exegetika kidolgozásában is.1998-ban távozott az élők sorából.
Dr. Mészáros István a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, aki 1929. április 3-án földművelő családba született. A gimnáziumot Sárospatakon, a teológiát Sárospatakon és Debrecenben végezte. 1953-ban tett lelkipásztori vizsgát. Több gyülekezetben végzet segédlelkészi szolgálatot 1978-ban rendszeres teológiai tárgyból summa cum laude minősítésessel doktori fokozatot szerzett Debrecenben, 1982/83-ban Amerikában a Princeton-i Egyetem ösztöndíjasa volt. A Tiszáninneni Református Egyházkerület 1978-ban főjegyzővé, 1990-ben püspökké választotta. Ez utóbbi tisztséget 2002-ig töltötte be. A Sárospataki Teológiai Akadémián 1991 és 2003 között tanszékvezető tanár. Nyugdíjasként Sárospatakon telepedett le a lelkipásztor Mészáros házaspár, s élte életét csendességben. 2007. február 14-én, életének 78. évében hazatért megváltó Urához.
Pácinban született 1933-ban Nagy Attila a ,,Nemzet Színésze” is ,aki az 1950-es években lett közismert színész. Karrierjében és életében nagy törést jelentett, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkástanács elnökeként, a forradalom bukása után, a kádári megtorlás idején börtönbüntetésre ítélték, ahonnan csak 1961-ben szabadult. Ezt követően színházi rendezőként dolgozott – e minőségében utolsó munkahelye a kecskeméti Katona József Színház volt. Számtalan filmben szerepelt, pl. az Egy óra múlva itt vagyok… és az Abigél c. tévésorozatokban, valamint olyan jelentős alkotásokban, mint Kovács András Októberi vasárnapja, Félix László mozija, az Ida regénye. Budapesten hunyt el 1992-ben és Kecskeméten temették el. Pácin Község Önkormányzata és a község lakói tiszteletük jeléül tavaly 2013. október 23-án a Faluházuk nagytermét a színészről nevezték el ,,Nagy Attila Teremnek”.
Pácininak vallotta magát Czinke Ferenc professzor, Munkácsy-díjas festő – és grafikus művész, aki 1926. október 20-án Pácin és Nagyrozvágy között a Meszeske tanyán született. Édesapja Czinke András, édesanyja Palóczi Erzsébet. Elemi iskoláit a tanyavilágban, a középiskoláit Sárospatakon, a Református Tanítóképző Intézetben végezte. A NEKOSZ tagjaként a Dési Huber Képzőművész Kollégium egyik alapítója volt. Megszakításokkal rajztanári diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, Derkovits ösztöndíjasként elvégezte a MLEE esztétikai tagozatot. 1961 és 1964 között Derkovits ösztöndíjas, majd 1964-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1968-ban és 1972-ben szintén több hónapot töltött Rómában. A hivatásos festőművész-grafikus tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, továbbá a Magyar Alkotóművészek Országos egyesületének és az UNESCO Nemzetközi Képzőművészeti Szövetségének.
Képzőművészeti munkássága mellett több hazai irodalmi folyóirat közölte glosszáit, novelláit, tanulmányait. Rézkarcokat, litográfiákat, fametszeteket, kollázsokat, zománcképeket, újabban komputer-grafikákat készített. Jelentős sorozatai: Radnóti eclogák, Szlovák táncok, Koskirály, Rekviem a vizekért, Édesanyám ikonja. Pácinban nagyon sok nyomot hagyott maga után, hiszen bármerre is megyünk a faluban mindenütt Czinke Ferencbe botlunk. A ravatalozó falán egy szép festmény mutatkozik meg, ahogyan a csillag leesik az égről, egy angyal elkapja. A Görög Katolikus templomban is az ő általa készített tűzzománc kép, egy Krisztusfej díszíti a falat. Továbbá a polgármesteri hivatal dísztermében, a házasságkötő terem falának festménye, a falú közepén a II. világháborús emlékmű, Pácin címere és zászlaja is az ő keze munkáját dicséri. Ezért a falu hálája jeléül még életében átadta a grafikus művésznek a ,,Pácin Község Díszpolgára” címet. Halála után a 2004-ben elkészült faluházat is róla nevezték el, Prof. Czinke Ferenc Faluháznak, és ahol a falunak ajándékozott képeiből állandó kiállítás is látható.
Ők voltak azon szülöttei Pácinnak, akik már eltávoztak az élők sorából. De itt még nem hagyhatjuk abba a felsorolást. Pácinban, a Táncsics Mihály utcában éltek az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan szülei. Farkas Bertalan az első és eddig egyetlen magyar űrhajós, vadászpilóta, űrkutató. Gyulaházán született 1949. augusztus 2.-án, gyermekéveit Pácinban töltötte. 1980. május 26-án indult az űrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén, első magyar űrhajósként. A következő két hétben a Szaljut-6 űrállomáson dolgozott, és több magyar fejlesztésű kísérletet is végrehajtott. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja. Leghíresebb kísérleti programja az űrutazás során az Interferon volt, de a Dóza kísérletben részt vevő, a KFKI által gyártott Pille sugár dózismérő is rendkívül sok eredményt hozott a későbbi kutatások számára országunknak. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében. Felesége Farkas Anikó, három gyermekük van, Aida, Bertalan és Ádám. Legidősebb gyermeke pedig Farkas Gábor, aki egy korábbi kapcsolatából származik.
A faluban él egy idős özvegyasszony, Jolánka néni, György Béláné, az ő sorai kerültek birtokomba, s hogy ne vesszen feledésbe, hisz itt éli megfáradt életét az ő kis falujába, Pácinba. Két gyermeket nevelt, a férjét hamar elvesztette, és magányos óráiban, örömeit, bánatait, gondolatait és családjának szóló jó kívánságait papírra vetette. Mely gondolatai, leírásai példakép lehet a jövő nemzedék számára. A 88. élet évéig írott sorai könyvében csodálatos szerető szavak, intelmek ragadták meg figyelmemet. Versei, köszöntői, szívből jönnek és kéréseivel biztatást, szeretetet, megbecsülést, az ifjaknak sok szerencsét kíván mindenhez. 80. születésnapjára gyermekei, verseit összegyűjtve, könyvbe köttetve, adták át édesanyjuknak szeretetük jeléül. Jolánka néni a Páciniak büszkesége.
Szeretném még megemlíteni Bari Gábor költőt, akire méltán lehetnek büszkék a Páciniak, és úgy gondolom büszkék is, hiszen a ma is aktívan dolgozó, verseivel visszaemlékezéseivel, csodálatos könyvei jelentek és jelennek meg. Pácinban született 1942-ben, iskoláit is itt végezte. Kovács segédlevéllel a zsebében Miskolcon kereste a kenyerét. Esti iskolában érettségizett. Munkahelye az akkori LKM volt. 1995 óta nyugdíjas. Mindig vonzódott az irodalomhoz, fiatal korában színjátszó csoportban tevékenykedett. A MAIT alelnöke, alkotóműhely vezetője. Megjelent kötetei: Jelek az út mentén, Múló idők nyomán, Őszi üzenet, Árnyak tánca, Versekben álmodó, Völgyből ha kiáltok, Érintések csendvilágban.
Bari Gábor szerint állandó elszámolás az életünk, kötelességünk a magyarságunk, nyelvünk ápolása, őrzése. Mi vagyunk az egyedüli nemzet, ahol a Költészet Napját megünnepeljük. Verseinek születése a hétköznapok, a személyes élmények, a természet szeretete, a tarcali táborok, azok szívvel-lélekkel való észrevétele adják az alapot. Ismerni, megtapasztalni az odavezető utat. A csönd, ami otthonában átöleli. Ez lehet sikerének kulcsa, s talán egy kicsit a Pácini táj, az emberek, a rokonok, akikhez hazajár, s új élményeket szerezve születnek meg újabb és újabb versei. 2013. december 17-én Pácin Község Polgármestere meghívására részt vett az idősek napi rendezvényen, ahol nagy szeretettel fogadták Pácin lakói. Felolvasott verseiből, beszélt életéről és munkásságáról, melynek nagy sikere volt.
Úgy gondolom, méltán lehetnek büszkék a Páciniak, hiszen annyi kiváló embert adtak a hazának, annyi értéket teremtettek az utókornak, hogy ez méltán töltheti el büszkeséggel a falu lakóit.
A ,,Kincses Bodrogköz” titka tehát az ,,Ember”,mely természeténél, lényénél fogva pótolhatatlan értékeket hordoz magában, minden kincsnél drágább és értékesebb.
(Csillik Csilla)
